A Szentlélek tesz majd bizonyságot énrólam

2007.01.23. 12:04 :: gyongyosics

Textus: Jn.15,26

(Más textusok: Joel2,26-29 vö. Acs.2,14-36; Zsolt.104; 1Kor.12,1-4,12-13; Jn.15,26-27; Jn.16,12-13)

 

  1. Jézus nem hagy bennünket árván

-         csak a legmagányosabb pillanatokban ismerjük be, hogy szükségünk van valakire, akivel megoszthatjuk gondjainkat

-         sokszor érezzük nagyon egyedül magunkat

-         a fiatalkori illúziók, hogy egy házasság, párkapcsolat, barátság feloldhatja az ember magányát, az élet során sorra leépülnek

-         ez az a korszak, amikor csak a Szent Lélek áll rendelkezésünkre

-         Lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.

-         A Szent Lélek olyan emberekké tehet bennünket, akik képesek átvészelni minden nehézséget

  1. Jézusról tesz bizonyságot

-         Jézus személyét a kereszténységben nem lehet megkerülni

-         Mindenkinek, aki Istenhez akar tartozni, a Jézushoz való viszonyát kell legelőször tisztázni

-         Kicsoda nekem Jézus? Milyen szerepet játszik az életemben? Mennyire hagyom, hogy befolyásolja az életem? Mennyire személyes ügy számomra a megváltás?

-         Jézus személyes felelősségvállalásra hív: a kereszténység lényege, hogy én személyesen érzem magam érintettnek mindabban, amit Jézus mond

-         Jézus mondanivalója, élete, kereszthalála és feltámadása személyesen érint, változásra, önvizsgálatra, bűnbánatra késztet

-         A Jézussal való kapcsolat útja: Jézus szeretetének felismerése (megtérés), ennek a szeretetnek elfogadása (bűnbánat és bűnbocsánat), ennek a szeretetnek a gyakorlása Isten felé (hálaadás) és az emberek felé (cselekedetek)

-         Ennek a közege a Lélek; minden bennünk zajlik, a keresztény életben a külsőségek nagyon minimálisak, nem szükséges a belső változásokat külső jelekkel megerősíteni

-         A Lélek útja: a szüntelenül Isten előtt állás: annak a megengedése, hogy Isten szüntelenül felülvizsgálja cselekedeteinket, kijavít bennünket; az önvizsgálat, önkorrekció útja ez

  1. A Szentlélek vezet el a teljes igazságra – Isten a végső igazság

-         mindannyian vágyunk a teljesség érzésére, minden, ami velünk történik, csak töredékesnek tűnik

-         ez a világ a tökéletlenség világa, amiben csak pillanatokra részesülhetünk a teljeség érzésében

-         a Lélek elvezet a teljes igazságra, mert Istenben van a végső, teljes igazság

-         küzdhetünk Istennel a végtelenségig, a legmélyebb szükségleteinkre csak nála találhatjuk meg a választ

-         Pascal: szívünkben van egy Isten alakú hely, amit senki más nem tölthet be, csak Isten

-         A Szentlélek munkája bennünk, hogy földi tökéletlenségünket leküzdve haladjunk a tökéletesség, életszentség felé

  1. Kitölti Lelkét mindazokra, akik kérik tőle

-         Isten Lelke mindenki számára készen áll; nincs feltételhez kötve, hogy ki részesülhet a Lélek ajándékaiból

-         Isten senkit nem zár ki a közösségéből (utálatos szomszéd, aki elcsábította élettársunkat, a homoszexuálisok, a szellemi fogyatékosok, bárki, aki kéri Isten lelkét) mindenki részesülhet Isten kegyelmében

-         Nem mi szabjuk meg, ki tagja Isten országának, és nem zárhatunk ki belőle senkit, akit Isten alkalmasnak gondol

-         Csak azok nem részesülhetnek Isten szeretetében, akik a Szent Lélek elleni bűnt követnek el: a Lélek bűnei sokkal nagyobbak, veszélyesebbek, mint a test bűnei, mert sokkal jobban lehet álcázni őket (farizeusok)

-         A Lélek útja éppen a szüntelen önvizsgálat: vétkeztem-e gondolattal, szóval, cselekedettel Isten és embertársaim ellen, a bűnbocsánat kérése, és a szilárd elhatározás, hogy nem teszem többé

-         Azok, akik a Szent Lélek elleni bűnbe esnek, nincsenek tudatában annak a rombolásnak, amit egyik ember egy másik életében képes végrehajtani (pl. családi játszmák, érzelmi zsarolások)

  1. A Lélek által teszünk róla bizonyságot

-         életünk egésze bizonyságtétel lehet a szeretet mellett

-         Jézus ígérete szerint velünk van, hogy segítsen

-         A szeretet ugyanis nem érzelem, hanem akart és megharcolt jóság, amikor tudatosan vállalom a szeretet sebezhetőségét

-         Tudatosítom magamban a sebeket, a Lélek által kigyomlálom a bosszúvágyat magamból, és nem válaszolok gonosszal a gonoszra

-         Minden nap megvan a lehetőségünk a mindennapi gonoszkodásra

-         Tudatosan nem teszem meg, nem azért, mert Isten ezt várja tőlem, hanem mert tudom, hogy a gonoszság ördögi köréből csakis a jóság által lehet kilépni

-         „Minden ütésed átkod / hiába ellenem. / Szörnyű a fegyverem. / Megbocsátok. (Illyés Gyula)”

-         ez a szeretet sebezhetetlensége: az egyetlen lehetőség a sebezhetetlenségre, ha az ütések előtt szélesre tárjuk lelkünket.

Imahét 2007 – 3 – Kedd

Szólj hozzá!

Címkék: igemagyarázat imahét vázlat

A bejegyzés trackback címe:

https://temrefeme.blog.hu/api/trackback/id/tr2830367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása